Az ember tragédiája

Antal Ádám

TESZT Fesztivál. Temesvár. 2022.05.22. Az ember tragédiája. Rendezte Silviu Purcarete. Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A tér aréna szerű. De boncteremre emlékeztet. A Luciferek izgik.

Teljesen felesleges lenne az előadásra vonatkozó információkat a szöveg szerves részévé tenni. Vagy szellemes, cicerói körmondatok közepette megírni egy frappáns leadet. Ugyanis pontosan ennyire döcögve és szétdaraboltan tárja elénk Madách Imre Az Ember Tragédiáját a Temesvári Állami Magy… mondtam, hogy felesleges.

Amikor véget ért az előadás, az elsők között szaladtam le az utcára, mert szeretem hallgatni a nézők első, és sokszor kegyetlenül őszinte észrevételeit. A kedvencem egy nyomdafestéket nem tűrő mondat volt, melynek csak tartalmát idézném. A Párizsi szín az nagyon jó volt, a többi része az előadásnak viszont nem működött. Bevallom, hasonlóan éreztem magam én is. Általános iskolai történelem óráim jutottak eszembe, ahol a történelmet nem, mint egy folytonos ok-okozati láncolatot tanultuk, hanem időrendbe helyezett képkockákat, melyeknek nagyjából semmi közük egymáshoz. Annak, a miértjét, hogy miért éreztem ezt az előadás közben megmondom őszintén nem tudom. Felmerült bennem az a gondolat is, hogy az elmúlt száz év színháza, ebben a közép-európai régióban túlságosan is az egyénre fókuszál. Így lehetséges, hogy egy maszkos Ádámmal és Évával nehezebben képes végig járni mindazt az utat, amit Purcărete elénk tár.

Viszont a Párizsi jelenetben is volt maszk, mégis működött számomra. Talán itt éppen az működtette, hogy nem kellett komolyan vennem egy maszkos ember szenvedését, hanem élvezhettem, ahogy az előadás poénra vesz egy kifejezetten véres történelmi időszakot. Igazság szerint ez az aktus áll legközelebb a mai emberhez… Természetesen ezek csak felvetések, boncolgatások.

Antal Ádám