Irtás

Írország, 1652. Az angol parlament elfogadta történetének legkegyetlenebb rendeletét, „a Pokolba vagy Connaughba” néven emlegetett törvényt. Írország lakóit – férfiakat, nőket, gyerekeket – a sziget egy kietlen tartományába száműzik, másokat összekötözve hajóra raknak és a tengerentúlra hurcolnak. Aki ellenáll, kivégzik. Angol katonáknak hat fontot fizetnek minden lelőtt farkasért, és ugyanennyit minden ír „lázadó” fejéért.

Egy lány nem a farkasoktól, az emberektől fél. Karácsony éjjel elkapják őt is. Sárga, fenyegető szempárok vesznek körül egy erdő övezte kastélyt. Figyelnek. Várnak. Az egyik szobában felsír egy csecsemő. Apja angol földesúr, anyja ír.

Egy közeli faluban emberek a földön kúsznak és kikapart csontokból próbálnak erőt nyerni. Katolikus papok lógnak az út mentén. A házaspár szeretete lassan gyűlöletté alakul. Köd, éjszaka. Egy irtás az erdőben. Egymással szemben nő és férfi: már nem anya, és már nem apa. Hátuk mögött megmozdul az erdő. Farkasok? Emberek?

A brit drámaíró, Helen Edmundson (1964.) főként adaptációiról és klasszikusok színpadi átiratairól ismert, műveit rendszeresen tűzik színpadra Nagy-Britanniában. Több díj tulajdonosa, az Irtásért elnyerte a John Whiting díjat, valamint a Time Out díját.