TESZT Napló – 7. nap
Doyouknowwhatirrationalnumbermeans?
A 13-as koleszszoba előtt valaki kilenckor fúrni, kalapácsolni kezd. Úgyhogy elérem a reggelit. SZH is, csak neki elfelejtenek kávét hozni. Napi jelentések.
Upornak egyre több színvonalas üzenet kerül fel a falra. (I love U por, - Leeane szép-e? – Szép. stb.)
VV dramaturg osztálytársunk minden nap hajnali kilenc órára bejön a színházba, hogy bemondja az előző nap történéseit román nyelven, és beharangozza a másnapot. Ezen kívül ma vett egy könyvet (a szerző neve: iv cel naiv – „iv, a naiv”). Mikor megkérem, szóljon pár mondatot a könyvről, csak annyit mond, „olyan v****s”.
CA számára a mai közös és jelentős élmény a színháztúra. Eddig. Mert az előadások még csak most kezdődnek. SZH is osztja a véleményét. A túrán elindulunk felfelé, majd lefelé, járunk díszletraktárakban (plafonig egymásra hányt székek és asztalok), kellékraktárban (bolhapiac, szintén plafonig), színpadon, folyosókon, festőműhelyekben, színháztetőn. Itt VZS megtapasztalja a tériszonyt. Ami elsősorban nem a szédülésről szól: először a láb, térdek kezdenek el remegni, veszítik el funkciójukat. Ezután jön csak a szédülés. VZS az osztály nevében a mai napon vett A-nak (akinek szülinapja van) egy gyerekjátékot és egy gigagiccs faórát. Mikor majd átadjuk, énekelni is fogunk neki.
GS és VZS felfedezték, hogy mindkettejüknek ez az életük hátralevő részének első napja, ezért úgy döntenek, meg kell tanulniuk minél előbb a pokol nyelvén.
SJ röviden beszámol Baczó Tünde és Táborosi Margaréta közös bemutatójáról: a két nő egymást rendezte, élőzenére mozogtak. Különösen tetszett SJ-nak az egészben, hogy a szereplők egyszerre használták fel azt, hogy két különböző helyről jöttek, ugyanakkor beöltöztek hasonló ruhába, és a hajfonatuk is egyezett. BP-nak is nagyon tetszett Margarétáék produkciója, lehetett rajta sírni és nevetni is. Érzékeny és érzéki volt egyszerre. F a produkciót rövidek és mégis vontatottnak találta.
GS az Írni és (nem) rendezni című könyvet olvassa, véleménye az olvasottakról nem publikus.
Este hét óra. Kezdődik a Wilhelm-dalok, a Jel Színház produkciója, Nagy József rendezésében, Nagy József és Bicskei István előadásában. Tolnai Ottó versek hangzanak el, közeg- és szellemhű előadásban. Képzőművészetet, színházat, zenét és mozgást látunk egyben, egy abszurd performansz avagy egy vizuális partitúra/figurális szöveg keretében, ahogy később az alkotók definiálják.
CA saját 10-es skáláján 7-8-asnak értékelte az előadást. Neki erre egy külön pontozási rendszere van, aminek legfontosabb alappillére, hogy a saját műfaján belül hiteles tudott-e lenni az előadás, jól tudta-e átadni önmagát.
Előadás után szakmai beszélgetés az alkotókkal, Sebők Bori vezénylésével.
Megtudjuk, hogy a próbák egy laktanya 13 négyzetméteres szobájában történtek. A Tolnai Ottó verseken kívül Nietzsche-tanulmányok ihlették az előadást. Eddig mindössze háromszor játszották (Debrecenben például egy múzeumban), és valószínűleg a budapesti Szkénében fog ezentúl menni a darab. Wilhelm figurája (aki eredetileg festő) szívbemarkoló, de sokat nevetett a közönség. Az előadás humorát az adja, hogy a költő (beszélő) abszurd szituációkban látja magát (például kő szeretne lenni), abszurdokban gondolkozik. A napi teendők gondolatban kifordulnak. Ebben szépség és őszinte naivitás egyszerre vannak jelen.
Tíz óra. Apropó - a Tünet együttes produkciója, Szabó Réka rendezésében, előadásában.
1=? 0,9999999999999
1x=1
x=1 (?)
Angol nyelvű, egyszereplős táncelőadás. Szabó Réka az anyuka, és mi, a nézők vagyunk a kisgyerekek, akiknek esti mesét táncolnak, hogy végre elaludjunk. Elvileg a Csipkerózsikát és az Aranyhajat látjuk, de valójában az „anya” saját félelmeit és fantáziáját nézzük végig. Megtudjuk azt is, mit jelent az irracionális szám fogalma. (Felírható két egész szám hányadosaként.) Ha a számegyenesen egy tetszőleges pontra mutatunk, nulla az esélye, hogy az racionális szám lesz. Tehát, amit mi létezésként felfogunk, az valójában nem létezik.
Szakmai beszélgetés következik, Varga Anikó kérdez. Aztán jön a napzáró éjféli koncert: Bakos &Jovancic: Barbár mesék.
Sényi Fanni
A 13-as koleszszoba előtt valaki kilenckor fúrni, kalapácsolni kezd. Úgyhogy elérem a reggelit. SZH is, csak neki elfelejtenek kávét hozni. Napi jelentések.
Upornak egyre több színvonalas üzenet kerül fel a falra. (I love U por, - Leeane szép-e? – Szép. stb.)
VV dramaturg osztálytársunk minden nap hajnali kilenc órára bejön a színházba, hogy bemondja az előző nap történéseit román nyelven, és beharangozza a másnapot. Ezen kívül ma vett egy könyvet (a szerző neve: iv cel naiv – „iv, a naiv”). Mikor megkérem, szóljon pár mondatot a könyvről, csak annyit mond, „olyan v****s”.
CA számára a mai közös és jelentős élmény a színháztúra. Eddig. Mert az előadások még csak most kezdődnek. SZH is osztja a véleményét. A túrán elindulunk felfelé, majd lefelé, járunk díszletraktárakban (plafonig egymásra hányt székek és asztalok), kellékraktárban (bolhapiac, szintén plafonig), színpadon, folyosókon, festőműhelyekben, színháztetőn. Itt VZS megtapasztalja a tériszonyt. Ami elsősorban nem a szédülésről szól: először a láb, térdek kezdenek el remegni, veszítik el funkciójukat. Ezután jön csak a szédülés. VZS az osztály nevében a mai napon vett A-nak (akinek szülinapja van) egy gyerekjátékot és egy gigagiccs faórát. Mikor majd átadjuk, énekelni is fogunk neki.
GS és VZS felfedezték, hogy mindkettejüknek ez az életük hátralevő részének első napja, ezért úgy döntenek, meg kell tanulniuk minél előbb a pokol nyelvén.
SJ röviden beszámol Baczó Tünde és Táborosi Margaréta közös bemutatójáról: a két nő egymást rendezte, élőzenére mozogtak. Különösen tetszett SJ-nak az egészben, hogy a szereplők egyszerre használták fel azt, hogy két különböző helyről jöttek, ugyanakkor beöltöztek hasonló ruhába, és a hajfonatuk is egyezett. BP-nak is nagyon tetszett Margarétáék produkciója, lehetett rajta sírni és nevetni is. Érzékeny és érzéki volt egyszerre. F a produkciót rövidek és mégis vontatottnak találta.
GS az Írni és (nem) rendezni című könyvet olvassa, véleménye az olvasottakról nem publikus.
Este hét óra. Kezdődik a Wilhelm-dalok, a Jel Színház produkciója, Nagy József rendezésében, Nagy József és Bicskei István előadásában. Tolnai Ottó versek hangzanak el, közeg- és szellemhű előadásban. Képzőművészetet, színházat, zenét és mozgást látunk egyben, egy abszurd performansz avagy egy vizuális partitúra/figurális szöveg keretében, ahogy később az alkotók definiálják.
CA saját 10-es skáláján 7-8-asnak értékelte az előadást. Neki erre egy külön pontozási rendszere van, aminek legfontosabb alappillére, hogy a saját műfaján belül hiteles tudott-e lenni az előadás, jól tudta-e átadni önmagát.
Előadás után szakmai beszélgetés az alkotókkal, Sebők Bori vezénylésével.
Megtudjuk, hogy a próbák egy laktanya 13 négyzetméteres szobájában történtek. A Tolnai Ottó verseken kívül Nietzsche-tanulmányok ihlették az előadást. Eddig mindössze háromszor játszották (Debrecenben például egy múzeumban), és valószínűleg a budapesti Szkénében fog ezentúl menni a darab. Wilhelm figurája (aki eredetileg festő) szívbemarkoló, de sokat nevetett a közönség. Az előadás humorát az adja, hogy a költő (beszélő) abszurd szituációkban látja magát (például kő szeretne lenni), abszurdokban gondolkozik. A napi teendők gondolatban kifordulnak. Ebben szépség és őszinte naivitás egyszerre vannak jelen.
Tíz óra. Apropó - a Tünet együttes produkciója, Szabó Réka rendezésében, előadásában.
1=? 0,9999999999999
1x=1
x=1 (?)
Angol nyelvű, egyszereplős táncelőadás. Szabó Réka az anyuka, és mi, a nézők vagyunk a kisgyerekek, akiknek esti mesét táncolnak, hogy végre elaludjunk. Elvileg a Csipkerózsikát és az Aranyhajat látjuk, de valójában az „anya” saját félelmeit és fantáziáját nézzük végig. Megtudjuk azt is, mit jelent az irracionális szám fogalma. (Felírható két egész szám hányadosaként.) Ha a számegyenesen egy tetszőleges pontra mutatunk, nulla az esélye, hogy az racionális szám lesz. Tehát, amit mi létezésként felfogunk, az valójában nem létezik.
Szakmai beszélgetés következik, Varga Anikó kérdez. Aztán jön a napzáró éjféli koncert: Bakos &Jovancic: Barbár mesék.
Sényi Fanni
Doyouknowwhatirrationalnumbermeans?
A 13-as koleszszoba előtt valaki kilenckor fúrni, kalapácsolni kezd. Úgyhogy elérem a reggelit. SZH is, csak neki elfelejtenek kávét hozni. Napi jelentések.
Upornak egyre több színvonalas üzenet kerül fel a falra. (I love U por, - Leeane szép-e? – Szép. stb.)
A 13-as koleszszoba előtt valaki kilenckor fúrni, kalapácsolni kezd. Úgyhogy elérem a reggelit. SZH is, csak neki elfelejtenek kávét hozni. Napi jelentések.
Upornak egyre több színvonalas üzenet kerül fel a falra. (I love U por, - Leeane szép-e? – Szép. stb.)