A Gézagyerek

Háy János

Csillagok
Felállok, már nem bukok fel––, nem toporgok, megállok a lábamon, foglalom ezt a talpalattnyi helyet, helyemet a földön, ezt a középpontot, a sajátomét, világközéppontomat, világnyi konyhakövet, innen mérem az egészet, a mindenséget, melybe cseppentem egy villanásnyi időre, majdnem semmi ez az idő, ez a hely, de az enyém, aki pont olyan vagyok, mint bárki más a földön, de mégiscsak egyszeri példány. Itt állok, megnevezem magamat, vagyok Banda Lajos vagy Rózsika, Pityu vagy Krekács, Vízike vagy Szomszédjani, Bérczes vagy Háy, bárki, akárki, tán éppen a Gézagyerek. Forgok, nézek, nézem a világot, benne társaimat, ők is forognak, néznek, saját középpontjában mindenki, minden és mindenki a helyén, rend van…

Bérczes László

Az előadás időtartama: 2h 40’ (egy szünettel)

Dramaturg: Brestyánszki Boros Rozália, Kiss Mónika

Díszlet: Sárkány Sándor

Jelmez: Kreszánkó Viktória

Zene: ifj. Kucsera Géza

Szereposztás:
Gézagyerek, autisztikus férfi: Pálfi Ervin

Rózsika néni, Géza anyja: Vicei Natália

Banda Lajos, munkás a kőfejtőben: Csernik Árpád
Herda Pityu, munkás a kőfejtőben: Mess Attila
Krekács Béla, kocsmai ember: Kovács Nemes Andor
Laci bácsi, főnök a kőfejtőben: Szőke Attila

Szomszéd férfi: Szilágyi Nándor

Szomszéd nő: Pesitz Mónika

 Vízike, kocsmai asszony: G. Erdélyi Hermina

Karesz, buszsofőr: Ralbovszki Csaba

Marika: Körmöci Petronella