A Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó megnyitója
Álom
Olyan furcsa volt... Mintha hazaértem volna.
Nem volt ott senki. Csak én meg ő.
Alattam a nagy és lágy szikla, még őrizte a napot. Valami mozdult a levegőben. Nem szél volt, csak olyan... gondolat. De abban se volt semmi más, vagy több. Csak egy apró levegőmozdulat. Meg tücsök hangja valahol. És sós fenyőillat. Alkonyat. Ültem ott, abban a furcsa megszokottságban, olyan tiszta, száraz, mozdulatlan örök változásban...
Néztem, de nem vágytam, hogy megbontsam... tükrét? Nem, nem jó szó, ez... Benne arcomat láttam, de túl ezen, előttem, odalenn és odabenn feküdt ő, a kékzöld végtelen. Hazaértem.
